Egy alak fut �t az erd�n..

Siet�s l�ptek zaja t�rte meg a n�ma cs�ndet. R�g elsz�radt gallyak recseg�se, k�vek tompa g�rd�l�s�nek hangja k�s�rte a zih�lva fut� alakot, kinek s�padt arca szinte vil�g�tott az �jszaka s�t�tj�ben. Teste val�sz�n�tlen�l v�kony volt, olyan t�r�keny, mintha b�rmelyik pillanatban �sszeeshetne.

R�mosolyog a v�gzet..

A f�k k�z�tt halad� l�tom�s egy fiatal l�ny volt. Feh�r h�l�inget viselt, gy�ny�r� holl�fekete haja szabadon lobogott ut�na, mik�zben bele-belekaptak az �t k�s�r� hatalmas f�k �gai. Nehezen kapkodta a leveg�t, mintha valami megmagyar�zhatatlan, alattomos er� g�toln� �t a l�legz�sben.

Gonoszs�g van a leveg�ben..

Az erd� g�nyos nevet�ssel vette �t k�rbe. J�tszott vele, b�ntotta. Amerre a l�ny futott, l�ba el�tt megtelt az �sv�ny sz�r�s kavicsokkal, melyek v�resre horzsolt�k meztelen l�b�t. �gak csap�dtak a szem�be, ez�rt karj�t folyamatosan maga el� tartotta. V�r rajzolt furcsa mint�kat a h�feh�r b�rre. Egy inda k�zvetlen�l a l�ba el� tekeredett, a l�ny �tesett rajta. A n�v�ny megvet� mosollyal nyugt�zta a l�ny zuhan�s�t, majd elt�nt az �jszaka �rnyai k�z�tt.

Ki kell tartani..

A l�ny halk s�hajjal felt�p�szkodott, de nem zokogott, nem sz�lt, hanem, mint akit valami magasztos c�l vez�rel, �jra talpra �llt, �s elt�k�lt sz�nd�kkal rohant tov�bb. H�l�ingje imm�r cafatokban l�gott, haja k�cos volt, de szem�ben valami k�l�n�s, m�r-m�r megsz�llott l�z �gett. Legbel�l l�tta a c�lt, melyt�l nem hagyta mag�t elt�r�teni. Ki�rt az erd�b�l, futott a domb fel�, mely vonzotta, mint gyertyal�ng a pillang�t.

Nincs sok h�tra..

Felt�nt el�tte a domb. Mikor megl�tta, esz�t vesztve kezdett el felfel� rohanni. H�ta m�g�tt �rezte az erd� meleg, �l� l�legzet�t. Sz�v�b�l elt�nt a f�lelem, hely�t b�ke �s boldogs�g t�lt�tte meg. M�r nem f�jtak a sebei, nem �rezte a tagjait zsibbaszt� f�radts�got.

A dombtet� holdf�nyben f�rd�tt. A l�ny, mikor el�rte ezt a f�nyt, fej�t h�travetette, kezeit sz�tt�rta, �gy forgott, �r�mt�l r�szeg�lten. A Hold olyan k�zel volt, hogy meg�rinthette volna.

Mi�rt is ne?

A l�ny elgondolkozva lass�tott p�rg�s�nek vad iram�n. Kezeit k�ny�rg�en a Hold fel� emelte. Test�t s�padt holdf�ny j�rta �t, l�ba lassan felemelkedett a talajr�l. �s � sz�tt�rt k�zzel, boldog mosollyal fogadta a Hold h�v�s�t..