Egyszer volt, hol nem volt,

Nem is olyan r�ges-r�gen

Sz�p l�nyok �s helyes fi�k �ldeg�ltek.

Minden l�nynak megvolt a bar�tja            

�s a sr�coknak is a maga ar�ja.

Mindenki nagyon boldog volt,

M�g egy gonosz t�rpe a falujukba nem hatolt.

D�lt-f�lt, a kir�lyl�nyt kereste,

S mindenki az � rombol�s�t leste.

H�sz perc ut�n megtal�lta,

S mindenki a mondanival�j�t v�rta.

Let�rdelt a le�ny el�,

S ekk�pp sz�lt fel�:

                „Kedves, sz�ps�ges h�lgy,

                 Ez a sz�zadik v�lgy,

                 Ahol a Sz�ps�get kerestem,

                 S az �ton t�bbsz�r is elestem.

                 De most v�gre megtal�ltam.

                 Mikor megl�ttam,

                 Egy percig meg is �lltam.

                 Olyan sz�p �s gy�ny�r�…

                 Csak lenne �r�kk� h�!

                 �s nem lenne oly keser�,

                 S j�nne bor�ra der�!

                 J�jj kedves, s l�gy eny�m!

                 Szebb vagy, mint e k�ltem�ny!”

A kir�lyl�ny elmosolyodott,

�s r�gvest a t�rp�hez sompolygott.

Sz�pen, csendben sz�ktek ki a kast�lyb�l,

�gy megmenek�ltek a nagy balh�t�l.

Mint kider�lt a t�rpe nem is volt gonosz,

Csak a mozg�skult�r�ja volt enyh�n rossz.

A l�ny nagyon szerette �t,

Gyereket is sz�lt, kett�t!

A fi� is od�ig volt a l�ny�rt meg vissza,

Ma is csak az � limon�d�j�t issza!

�gy �lnek ma is boldogan,
Ismerik is �ket j� sokan.